A gépi fordítások hiányosságai

A fordítások régen tollal születtek papírra, majd írógépre, aztán pedig átvette a hatalmat a számítógép klaviatúrája. A papíralapú szótárakat felváltották az elektronikusak; ma pedig már számtalan fordítóprogram segíti a fordítóirodában vagy szabadúszóként dolgozó fordítók munkáját. Azonban, ezek a szoftverek nem tudják olyan mértékben helyettesíteni egy hús-vér ember munkáját, mint például egy mosógép vagy porszívó a teknőét vagy a seprűét.

 A gépi megoldások csak segítik, nem helyettesítik a fordítót

Amellett, hogy e szoftverek létrehozásához ugyancsak emberek kellenek, a fordító maga még a szoftverek világában is nélkülözhetetlen: a gépi megoldások – egyelőre – csak segítik, nem pedig helyettesítik az ember munkáját. Ugyanúgy, ahogy egy random betű- vagy hangsort létre tud hozni egy számítógép, de egy regényt vagy zeneművet nem tudna írni. Bár akár már a Google, a Yahoo vagy a Bing fordítója is sokkal jobb eredményeket tud produkálni ma már a kezdetekhez képest; ezek a fordítások nem vetekednek azzal, amit egy fordítóirodában vagy szabadúszóként dolgozó fordító alkot.

 A fordítás még a mai digitális, globalizált világban is elengedhetetlen

A különböző stílusok, szövegkörnyezetek, kultúrák és a látszólag apró, ám valójában igen fontos apróságok csak néhány dolog a listáról, amivel egy számítógép nem lehet tisztában, csak egy hús-vér fordító. Az online fordítók és a fordítóprogramok ugyancsak nem tudnak mit kezdeni azokkal a szavakkal, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük egy másik nyelvben. Egy fordítóirodában vagy szabadúszóként dolgozó fordító ezt a helyzetet például általánosítással vagy körülírással oldja meg; egy gép viszont valószínűleg választana egy az adott szövegbe nem feltétlenül illő szinonimát. A gépek tehát sosem – vagy ma még biztosan nem – fogják átvenni a fordítók helyét. A nyelv egy nagyszerű kommunikációs eszköz; a teljes globalizáció egyik utolsó akadálya. Így a fordítás még a mai digitális, globalizált társadalomban is elengedhetetlen.