Van-e magyar nyelvi Aranycsapat – magyar szavak, amelyek meghódították a világot, és nagyobb, hatalmasabb népek használják őket azóta is? Bakony-bacon, kocsi, huszár – mi az igazság?

Nézzük legelőször is a Bakony-bacon kapcsolatot. A fáma szerint a messze földön híres és finom bakonyi disznó tett akkora hatást az angolokra, hogy el is nevezték a szalonnát a magyar tájegységről. Sajnos nem igaz: a bacon a franciából került az angolba, az eredete a latin bakko-hoz vezethető vissza – a disznó farát, sonkáját jelentette.

Mi a helyzet a kocsival? Ez az elmélet is népszerű: a kocsi Kocs községből ered, ott találták fel, és aztán több nyelv (német, olasz, spanyol, portugál, francia, angol) is átvette más formában a kocsi nevét. Mármint a rugós, „lengéscsillapított”, kényelmes, ló vontatta kocsiról beszélünk, amivel Mátyás király is utazott, és 1518-ban Sigmund von Herberstein író-diplomata-történész is megemlékezett róla – és ez olvasható Kocs honlapján is. És igen, a hír igaz, a kocsi meghódította a világot. Sőt, a szó további karriert is befutott: a fociban az edzőt is a fogathajtóról nevezték el így lett coach (és nem trainer). Ez amúgy (külföldi hódításokat tekintve) a legsikeresebb magyar szó.

A huszár is több nyelvben (francia – hussard, angol – hussar) létezik, tőlünk vették át a lovas katona értelmű kifejezést, de nem magyar eredetű – a délszláv nyelvekből került hozzánk még ‘kalóz’ jelentéssel. De a csákó szavunk is szintén mind angolban (shako), mind franciában (shako) él, és ez is átvétellel került a magyarba: német eredetű.

Vannak kifejezések, amelyeket a magyarból vett át az angol, mert nem volt rá szó: a gulash, a paprika (mármint a por alakú), de míg a gulyás tisztán a miénk, a paprika latin vagy görög eredetű (és náluk a borsot jelentette).

 A ‘halló‘-ról is sokan állítják, hogy a ‘hallom’ magyar ragozott igéből ered, és hogy a telefonközpont feltalálója, Puskás Tivadar jelezte így örömittasan, hogy működik a találmány, hallja a beszélőt. Sajnos ez több sebből vérző magyarázat: az még hagyján, hogy Puskás maximum az első volt, aki felvetette a telefonközpont ötletét (amelynek technológiáját, ötletét amúgy már feltalálták a távíróközpontok), de a halló is korábbi szó – bár ide a telefonnal együtt ért, ezért is hihették többen azt, hogy Puskásé a dicsőség. Az erősen motivált, azaz a hangzással kapcsolatban kialakult halló germán eredetű, és simán a kiáltást utánzó szó, a komposok használták valószínűleg. (Egyébként magyar feltaláló neve köznevesült az angolban – azaz ahogy a Hoover porszívómárkából ma már a porszívózást a hoovering kifejezéssel mondja az angol, a golyóstollat is magyar feltalálójáról, Bíró Lászlóról Biro-nak nevezték el – csak épp mi nem biróval írunk, hanem golyóstollal.)

 Az amerikai angolban létezik egy kifejezés a nagyon apróra, az itsy-bitsy. Ezt soka úgy gondolták, hogy a 30-as években Hollywoodba kivándorolt magyar művészek honosították meg: tényleg az ici-pici meghódította Amerikát? Sajnos nem. Az itsy-bitsy alakot már 1890-ben, a bitsy-itsy-t pedig 1875-ben feljegyezték, ezek angol szóképzésű szavak.

Kérem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Ha fordításra vagy tolmácsolásra lehet valamikor szüksége, akkor nagyon megéri!