Habár az utolsó világháború óta már majdnem egy évszázad telt el, nyomai még mindig fellelhetők. A szörnyűségek, amelyeket világszerte elkövettek, ma tanulságként szolgálhatnak. A második világháború vége is egy olyan időszak volt, amikor rá voltunk kényszerítve, hogy magunkba nézzünk és gondoskodjunk arról, hogy hasonló borzalmak többé ne fordulhassanak elő. Ide tartozik számos 1945 és 1949 között a német városban, Nürnbergben zajlott per, amelyeket a Harmadik Birodalom híres képviselői ellen indítottak.

A nürnbergi per nem csak azért fontos, mert ez volt az első a maga nemében, hanem azért is, mert más megvilágításba helyezte a tolmácsolást. A per előtt csak konszekutív tolmácsolással foglalkoztak. Ez azt jelenti, hogy az előadó beszél egy adott nyelven, ezután a tolmács a hallottakat egy másik nyelven adja át. A tolmácsolás ezen fajtája sokkal több időt vesz igénybe, ami nem volt a szövetségesek ínyére, akik a második világháború végén az igazságos és gyors eljárás érdekében hozták létre a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. Ezért volt szükség a fordítás folyamatának felgyorsítására a négy érintett ország hivatalos nyelvén – angol, német, orosz és francia. A tolmácsolás reformálása Leon Dostert nevéhez fűződik, egy született franciához, aki az amerikai fegyveres erők nyelvzsenije volt.

Meg volt győződve róla, hogy a tapasztalt tolmácsok képesek egyszerre figyelni és beszélni. Ezen okból fogott hozzá egy új rendszer kifejlesztéséhez, amelyben minden szimultán fut. Mindennek ellenére a feladat nem volt egyszerű. Nehézségek támadtak a négy nyelv egy időben történő közvetítése és fogadása során. A világ 1945-ben még nem ismert szalagokat és digitális módszereket, amelyek ebben az esetben megkönnyítették volna a feladatot. Dostert ezért az amerikai informatikai vállalat, az IBM segítségét kérte, amely Dostert kezdeményezésére kifejlesztett egy mikrofon- és fejhallgató rendszert, amellyel több, diszharmonikus hang közvetítésére volt lehetőség. Dostert tolmácsokat bízott meg, hogy rajtuk tesztelje az új rendszert. Ez a módszer azért kiemelkedő, mert a tolmács – úgy, hogy a beszélő megszakítások nélkül beszél – olyan gyorsan közvetíthet a célnyelvre, ahogyan az lehetséges. Néhány problémát leszámítva a rendszer működött. A nürnbergi per az első alkalom, amikor négy nyelvre szimultán tolmácsoltak. Néhány apró fejlesztéstől eltekintve még ma is a Dostert-rendszert használjuk.

Forrás: uebersetzungalkemist.com