Életképes lehet a gépi tolmácsolás az üzleti életben?

Életképes lehet a gépi tolmácsolás az üzleti életben?

Mostanában mindenhol sokat hallhatunk a gépi fordításról, de vajon mi a helyzet a gépi tolmácsolással? Az elmélet, hogy két fél emberi közvetítő nélkül képes kommunikálni különböző nyelveken már régóta a science fiction közkedvelt témája: gondoljunk csak a Star Trek univerzális fordítógépére, amely az agyhullámok frekvenciáját elemezte; vagy épp Douglas Adams csodálatos Bábel-halára, melyet a Galaxis útikalauz stopposoknak történetéből ismerhetünk. De vajon mi a helyzet a valóságban? Elég fejlettek már a beszédfelismerő és gépi fordítói szoftverek ahhoz, hogy mindez a való világban is megvalósuljon?

Forrás: http://www.londontranslations.co.uk/


A gépi tolmácsolás jelenlegi helyzete

A legfrissebb fejlesztések közül érdemes talán kiemelni a japán Nara Természettudományi és Műszaki Intézet kutatóinak törekvését, akik egy olyan bug-mentes tolmácsolási rendszer kialakításán dolgoznak, amely a tervek szerint a 2020-as tokiói olimpián a japán kommentátorok közvetítését egyidejűleg ültetné át angolra.

Ígéretesnek tűnik a Microsoft által fejlesztett Skype 2014 májusában bejelentett legújabb funkciója is. A Skype Translator néven ismert új eszköz a beszédfelismerés, az automatikus fordítás és a mesterséges intelligencia trióját hivatott ötvözni, ezzel a tervek szerint Star Trek-stílusú élményt biztosítva a felhasználóknak. A program béta verziója várhatóan már idén a nyilvános tesztelési fázisba léphet.

Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a beszédfelismerés vagy épp a számítógépek technológiájának fejlődésével ma már a másodperc tört része alatt kifinomult gépi fordításokat készíthetünk. De vajon tömeges elfogadásra találnak majd ezen újítások az üzleti életben, vagy akadályokba ütköznek a pontosság terén, és így a legtriviálisabb feladatok kivitelezésétől eltekintve használhatatlanok lesznek?

A gépi tolmácsolás problémái 

Az utóbbi forgatókönyvre nagyobb esély mutatkozik, amely feltételezés hátterében az áll, hogy az egész rendszer a gépi fordításon alapul, amely bár a nyelvi szakemberek eszköztárának hasznos kelléke, semmiképp nem helyettesítheti a hús-vér emberek nyelvi nüanszokra, illetve kulturális színezetre való odafigyelését. A gépi tolmácsolásban azonban ez csak egyetlen láncszem: a beszédfelismerés szintén alapvető kellék, márpedig aki használta már valaha a modern okostelefonok hangvezérléssel működő rendszerét, tudhatja, hogy a pontosságtól ez bizony még nagyon távol áll.

Fontos még kiemelni, hogy a (jó) tolmács jóval több, mint szimpla nyelvi közvetítő: alapos tudással bír a nyelv különlegességei és árnyalatai terén, tisztában van az üzenet átadását potenciálisan akadályozó kulturális különbségekkel, és persze tudja, hogy az adott kultúrában miként szokás az üzleti ügyeket intézni – és akkor még a testbeszéd fontosságát nem is említettük. Végül ne felejtsük el azt sem, hogy a gépi beszéd hosszas hallgatása meglehetősen kimerítő – képzeljük csak el ezt az „élményt” pár pontatlan fordítással fűszerezve.

Természetesen a gépi tolmácsolás ágazata még gyermekcipőben jár, azonban nem tudhatjuk, hogy a technológiai fejlesztések következő hulláma mit tartogat. Azt viszont talán nem felelőtlenség kijelenteni, hogy még jó ideig szükség lesz tolmácsokra.

Forrás: http://www.londontranslations.co.uk/

© 2021 Concord Fordítóiroda Kft. • Minden jog fenntartva! GDPRÁSZF