Ha egy idegen nyelvet szeretnénk elsajátítani, kössük az új szavakat képekhez és régi emlékekhez.

Idegennyelv-tanuláskor sokat küszködünk, mivel túl sok mindent kell megjegyeznünk: túl sok nyelvtan, túl sok szabály és persze túl sok szó. A megtanultak elfelejtése a legnagyobb ellenségünk, ezért szükségünk van egy tervre, hogy diadalmaskodjunk felette.

Matt Chase

2010-ben rájöttem, hogy nekem nincs ilyen tervem. Akkor éppen operaénekesnek tanultam és meg kellett tanulnom folyékonyan beszélni franciául, németül, olaszul és oroszul. Ez szükséges volt ahhoz, hogy az éneklésem még kifejezőbb legyen, és helyt tudjak állni az operaénekesi munkaerő-piacon.  Diákként nem engedhettem meg magamnak olyan nyelvkurzusokat, mint a Rosetta Stone vagy a Pimsleur. Így ki kellett találnom, hogyan tanulhatok nyelveket egyedül és kifejlesztettem egy módszert, mely segítségével öt hónap alatt megtanultam folyékonyan franciául és tíz hónap alatt pedig oroszul. Most már folyékonyan beszélek franciául, németül, olaszul, oroszul és – csak úgy kedvtelésből – magyarul. Idén ősztől pedig elkezdem a japánt is.

Hogyan lehet gyorsan nyelveket tanulni? Minden az asszociáción és a memória működésének megértésén múlik.  Például, elárulom, hogy az email jelszavam “mjöður” (ez izlandi nyelven mézsört jelent). Valószínűleg senki sem fog emlékezni rá, mivel a szót csak felületesen, elméleti szinten sajátítjuk el. Csak találgatni tudunk a hangzását illetően, a betűzése pedig szinte teljesen ismeretlen. Viszont ha egy bárban ülnénk, én pedig átnyújtanék egy forró italt benne egy döglött kígyóval és azt mondanám, hogy ez itt a mjöður, később már simán eszünkbe jut, hogy egy italról van szó.  Jobban tudunk emlékezni a dolgok neveire, ha ezek a nevek nem kötődnek konkrét fogalmakhoz, melyekre nehéz emlékezni.  Tehát az a cél, hogy az olyan idegen szavakat, mint a mjöður, konkrétabbá és érthetőbbé tegyük.

Ez többféleképpen is történhet. Először is, még mielőtt beleásnánk magunkat a nyelvtanba és a szótanulásba, töltsünk egy pár hetet a kiejtés tanulmányozásával. Egy idő után rájövünk, hogy az olyan szavak, mint a mjöður zavaróan ismeretlen betűi és hangzása már nem is zavarba ejtő. Így lényegesen jobban fogunk emlékezni rájuk.

Másodszor pedig, konkrétabbá lehet tenni a szavakat, ha képekhez kötjük őket. Több tanulmány is kimutatta, hogy kivételes vizuális memóriánk van.   Az 1960-as években a Harvard kutatói egyetemistákon végeztek egy igen nehéz memóriatesztet: 612 színes újsághirdetést mutattak nekik, majd megkérték őket hogy azonosítsák a képeket egy véletlenszerűen rendezett képgyűjteményből, melyben új képek is szerepeltek.     A diákok 98,5%-os pontossággal választották ki a képeket. A kutatók nem voltak elégedettek a kísérlet kimenetelével, így újra megismételték kísérletüket még több képpel. A diákok öt napig ültek sötét szobákban és közben 10.000 sorba rendezett képet tanulmányoztak.    Ezután 83%-os pontossággal azonosították őket.

Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a vizuális memóriánk egyedülálló: nekünk csak élni kell a lehetőséggel és az új szavakat képekkel kell azonosítanunk szavak helyett.

Vegyük például a „gato” szót, amely spanyolul macskát jelent. Hogy emlékezzünk rá, elkezdhetjük mondogatni magunkban hogy „gato…macska…” míg a szavak összekapcsolódnak az agyunkban. Ez elég gyenge kapcsolat ahhoz, hogy emlékezzünk rá, de most nem ez a lényeg. Amikor azt olvassuk, hogy „gato”, nem akarunk a magyar „macska” szóra gondolni. Inkább egy macska képe kell, hogy megelevenedjen előttünk. Sokkal jobb eredményeket érhetünk el, ha továbblépünk a szavakon és a „gato”-t inkább egy képhez kapcsoljuk.

Még tovább mehetünk a képeknél, ha az új szavakat régi emlékekhez kapcsoljuk. Mikor találkoztunk legutoljára egy „gato”-val? Ha vesszük a fáradtságot, hogy válaszoljunk erre a kérdésre, tanulmányok (a Calgary Egyetemről és még máshonnan is) szerint a „gato” szó 50%-al könnyebben megjegyezhető lesz, mintha csak a szót mondogatnánk magunkban.

A képek hasznosak lehetnek: Ha hozzákapcsoljuk a „gato” szót egy aranyos macska képéhez, könnyebben fogunk emlékezni rá. Viszont ha a „gato”-t egy emlékünkhöz kapcsoljuk, melyben szerepel gyerekkori kedvencünk is, akkor sohasem fogjuk elfelejteni a szót.

Még elvont szavakhoz és a nyelvtanhoz is tudunk képeket és emlékeket kapcsolni. Például, az angol „to be” igét próbáljuk elragozni. Az „I am”, „you are” és „she is” nem különösen emlékezetes.  De ha vizuális mondatokkal próbálkozunk, melyek egy képet jelenítenek meg („She [to be] on fire!”), még a legelvontabb fogalmat is nehéz lesz elfelejtenünk.

Összességében, az idegennyelv-tanulás egy játék – egy olyan játék, melyet vagy megnyerünk, vagy elvesztünk. Minden a mi asszociációs képességünkön és memóriánkon múlik.  Szerencsére ez egy olyan dolog, amelyre mindannyian képesek vagyunk, legyen szó bármilyen nyelvről.

Mr. Wyner a „Fluent Forever: How to Learn Any Language Fast and Never Forget It” című könyv szerzője, mely a Harmony Books-nál jelent meg augusztus 5-én.

Forrás: http://online.wsj.com/articles/to-get-fluent-in-a-new-language-think-in-pictures-1406938139