Elmélkedett már valaha azon, miért tűnnek bizonyos nyelvek gyorsabbnak, mint mások? És ha ez valóban igaz, ez azt jelentené, hogy ezen „gyors” nyelveken egységnyi idő alatt több információt lehet átadni, mint a „lassú” nyelveken?

Ezt a rejtélyt szerette volna megoldani a lyoni egyetem professzora, François Pellegrino. Az általa irányított kísérletben 59 anyanyelvi beszélő olvasott fel hangosan szövegeket, ki-ki a saját anyanyelvén, de a tartalom minden nyelven ugyanaz volt. Kollégáival az egységnyi idő alatt átadott jelentés megformázásához szükséges szótagszámot vizsgálták. Összesen hét nyelvet vetettek össze ily módon.

Az eredmények azt igazolták, hogy a nyelvek sebessége valóban különböző! A kísérlet kimutatta, hogy a leggyorsabb nyelv a japán, melyet a spanyol követ, míg a leglassabb nyelv a mandarin. Az egyes szótagok által átadott jelentés értékelésekor, melyet Pellegrino sűrűségnek nevezett, az derült viszont ki, hogy a spanyol nyelven kevesebb információt lehet szótagonként átadni, mint mondjuk a mandarinon. Tehát az, hogy egy nyelv gyorsabb, mint egy másik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy több információt is ad át. A nyelvek valójában gyakorlatilag ugyanannyi információt tudnak közvetíteni egységnyi idő alatt.

Amennyiben nem vagyunk biztosak a jelentésben, legyen ez a sebesség vagy bármi más miatt, mindig segítségül hívhatjuk az írott alakot. De mi a helyzet akkor, ha ilyen rendszer nem létezik? Mi van akkor, ha egy nyelvről csak annyit tudunk, amennyit a nyelv beszélői által lehetőségünk van kideríteni róla? Néhány nyelv bizony ebbe a kategóriába esik, például a Pápua Új-Guineában használatos Pirahã nyelv.

Sajnálatos módon a kommunikáció íratlan formáit még ismerő idősebb generációk kihalásával néhány nyelv a kihalás sorsára jutott. 2010-ben például elhunyt az utolsó ember a Földön, aki beszélte a bó nyelvet, amely az Indiához tartozó Andamán-szigeteken beszélt tíz dialektus egyike volt. Nyelvészek kutatásai azt mutatják, hogy a ma létező 7000 nyelv közül a század végére a nyelvek fele eltűnik Földünkről. Ehhez hozzájárul az a tény, hogy a ma (még) létező nyelvek közül kétezret is kevesebb mint ezren beszélnek.

Nincs minden veszve azonban: a régi nyelvek megőrzésére törekvő kísérletek mellett folyamatosan születnek új nyelvek. A nyelvek épp úgy élnek és fejlődnek, ahogy mi, emberek.

Forrás: http://www.rosettatranslation.com/blog/language/are-some-languages-faster-than-others/