Az Európába áramló közösségek nyelvi, etnikai és vallási értelemben is sokszínűek. A megismerés szándékával, a nyelv vonatkozásában igyekszünk most vizsgálni a jelenséget.

Szíriából nemzetiségüket tekintve érkezhetnek asszírok (szírek), kurdok, örmények. Bár az állam hivatalos nyelve az arab (afroázsiai nyelv), csak kevés polgár anyanyelve is ez egyben. A mai asszírok az újarámi nyelvek közé sorolható szírt, illetve ennek asszír és káld dialektusát beszélik, ugyanakkor rendszerint kétnyelvűek: anyanyelvükön kívül a környezetük nyelvét is elsajátítják, ami lehet perzsa, török, kurd stb. A kurdoknak is saját nyelvük van (indoeurópai nyelvcsalád), és területi meghatározottságtól függően használhatják annak latin betűs (Törökország) vagy az arab betűvel írt változatát (Szíria, Irak, Irán). Az örményt (indoeurópai nyelvcsalád) világszerte 6,7 millióan beszélik, de három jól elkülöníthető változatban. Az örményországi, a kelet-örmény (egykori Szovjetunió utódállamaiban) és a nyugat-örmény (Törökország, arab országok, diaszpóra) nyelv különbözik egymástól, annyira, hogy mindhárom saját irodalmi nyelvvel bír.

Az arab nyelv mindezek mellett a térség meghatározó kommunikációs bázisa. A világ 27 országában hivatalos nyelv, 280 millióan tudhatják anyanyelvüknek, továbbá 250 milliónyian második nyelvüknek. Különféle beszélt változatai léteznek azonban, amelyek nem minden esetben értik egymást kölcsönösen.

Az Afganisztánból menekülőket sem helyes egyszerűen afgánnak nevezni – sem etnikai, sem nyelvi értelemben. Az országban élő etnikumok közül az afgán (pastuk) csak az egyik népcsoport, a lakosság 42%-át képviselik. Nyelvük a pasto (indoiráni nyelv), mely bár hivatalos nyelv Afganisztánban, nem a leggyakrabban használt. Az ugyanis a dari, az iráni perzsa egy keleti változata. A darit anyanyelvükként a tadzsikok és a hazarák beszélik, de árnyalja a képet, hogy az utóbbiak nyelvváltozatába számtalan török és mongol jövevényszó is vegyül. A dari emellett, közvetítő nyelvként, a különböző etnikumok közötti megértést is segíti. Az üzbégek szintén jelentős népcsoportot alkotnak Afganisztánban, nyelvük a török nyelvcsalád tagja, melyet arab, perzsa és orosz hatások formáltak. Ha valaki az északi országrészből származik, nagy eséllyel türkmény vagy kirgiz (török nyelvek) beszélő közösség tagja. Délen a beludzsok és a brahnik beszélnek saját nyelvükön. Végül pedig kisebb indoiráni nyelveken kommunikálnak a pasajok, a nurisztániak… És ezek csupán a legnagyobb nyelvi csoportok; Afganisztánban összesen több mint 30 nyelven beszélnek.

A pakisztáni menekültek országuk 24 nyelvének egyikét beszélhetik anyanyelvükként. Legtöbben a pandzsábit, illetve annak szaraiki-szirajki dialektusát vallják első nyelvüknek. Jelentős számú beszélője van még a szindinek, a pastonak és a beludzsinak is, pedig az ország első hivatalos nyelve az urdu (második az angol), amit, bár a lakosság mintegy fele megért, csak 7-8% vall anyanyelvének.

Természetesen a fent leírtak sem nyelvi, sem etnikai értelemben nem fedik azt a színes összetettséget, melyet a kontinensünkre érkezők képviselnek. Ha valóban szeretnénk megismerni ennek a térségnek (akár) a nyelvi bonyolultságát, mélyebbre kell merészkednünk…