Tolmácsolás

1.1 Tolmácsolás
Tolmácsolásnak minősül minden olyan szolgáltatás, melynek eredménye a szóban elhangzott forrásnyelvi szöveg vagy írott szöveg szóban történő átültetése a célnyelvre.
1.2 Kísérő tolmácsolás
Eseti jellegű, kevésbé formális kommunikáció tolmácsolása. Tipikus esetei: látogatások, bemutatók, gyári betanítások stb.
1.3 Konszekutív vagy követő tolmácsolás
Konszekutív a tolmácsolás abban az esetben, ha a célnyelvi szöveg a forrásnyelvi szöveg egy-egy rövidebb szakasza (amely általában egy mondat, rövidebb gondolati egység) után hangzik el, és a forrásnyelvi szöveg előadója és a hallgatóság, valamint a tolmácsolást végző személy között közvetlen kapcsolat létezik.
Konszekutív tolmácsolást vesznek jellemzően igénybe tárgyalások, üzleti találkozók, prezentációk, oktatások lebonyolításához. A konszekutív tolmács a tolmácsolási eseménytől függően jegyzetelhet. Indokolt esetben a tolmács az előadó(k) mellett állva, mikrofonba beszélve tolmácsol.
Előfordul, hogy a tolmácsolási esemény közben írásbeli anyagokat szóban is le kell fordítani, ezt ún. blattolási technikával oldja meg a tolmács (Id. 1.10 pont).
1.4 Pódiumtolmácsolás
A konszekutív tolmácsolás egyik alfaja. A tolmács az előadó mellett, jellemzően színpadon állva, mikrofonba tolmácsolja rövid szakaszos technikával az elhangzottakat. Az esemény jellegéből adódóan jegyzetelésre nincs vagy ritkán van módja. A tolmácsolás körülménye és a tolmács iránt támasztott elvárások miatt a pódiumtolmácsolás a szinkrontolmácsoláshoz hasonló nehézségű.
1.5 Konferenciatolmácsolás
A konferenciatolmácsolás alatt nagyszakaszos konszekutív tolmácsolást és szinkrontolmácsolást értünk.
1.6 Nagyszakaszos konszekutív tolmácsolás
A tolmácsolás technikája megegyezik a „konszekutív vagy követő tolmácsolás” pont alatt leírtakkal, azzal a lényeges különbséggel, hogy a tolmács speciális jegyzetelés technikát alkalmazva lejegyzi az előadó akár 4-5 perces előadását, majd a jegyzeteit használva a célnyelvre tolmácsolja az elhangzottakat. Ez a tolmácsolási technika nagyfokú jártasságot, szakmai tapasztalatot követel meg a tolmácstól. Nagyszakaszos konszekutív tolmácsolási feladat elvégzésére ajánlott az erre képesített tolmács megbízása. Jellemző esetek:
diplomáciai, politikai események, köszöntőbeszédek stb.
1.7 Szinkrontolmácsolás
Szinkrontolmácsolásnak minősül minden olyan szolgáltatás, melynek eredményeként a célnyelvi szöveg a forrásnyelvi szöveggel gyakorlatilag azonos időben hangzik el, a
szinkrontolmács az átlagos beszédtempónál nem gyorsabb szöveget (120-150 szó/perc)
élőszóban, tisztán artikulálva közvetíti a célnyelven, információtartalmában és
szövegtagolásban híven követve az eredetit.
A szinkrontolmácsolást jellemzően két tolmács, egymást 20-30 percenként váltva tolmácsfülkében végzi (kabinos tolmácsolás). A tolmácsok tolmácsfülkében ülnek vagy mobil tolmácskészülék segítségével tolmácsolnak. A hallgatóság a tolmácsolást fejhallgatón keresztül hallgatja. Egyéb erőforrások, technikai háttér Id. a Technikai háttér, erőforrások pontot. Jellemző esetek: konferenciák, nagyobb szakmai rendezvények, fórumok stb.
1.8 Chuchotage vagy fülbesúgós tolmácsolás
Suttogva végzett szinkrontolmácsolás. A tolmács a résztvevők között ül vagy áll, és a beszéddel egyidejűleg fülbe súgva tolmácsolja számukra az elhangzottakat. Fülbesúgásra csak kevés (max.
4 fő), egymáshoz közel ülő vagy álló résztvevő esetében nyílik mód. A chuchotage tolmácsolás ugyanolyan megterhelő, mint a szinkrontolmácsolás, így ha a tolmácsolás huzamosabb ideig tart, szükséges váltótársról gondoskodni.
1.9 Jeltolmácsolás
Jelnyelvre végzett szinkrontolmácsolás. A jeltolmácsok siketek számára végeznek nyelvi közvetítést. Az elhangzottakat jelnyelvre, a jelnyelven megfogalmazott gondolatokat pedig beszélt nyelvre tolmácsolják.
1.10 Blattolás
A tolmács a kézhez kapott írott forrásnyelvi szöveget olvassa, és azonnal szóban tolmácsolja a célnyelven. Hasonlóan a szinkrontolmácsoláshoz a blattolás nagyfokú felkészültséget és szakmai jártasságot követel a tolmácstól.
1.11 Forrásnyelv
A tolmácsolás alapjául szolgáló szöveg, illetve beszéd nyelve.
1.12 Célnyelv
Az a nyelv, amelyre az elhangzó forrásnyelvi szöveget tolmácsolni szükséges.
1.13 Aktív („A”) nyelv
A tolmács anyanyelve (vagy az anyanyelvi tudással szinte megegyező másik nyelv), amely az 1.1-1.10 pontokban leírt tolmácsolástípusok esetében a tolmács célnyelve és forrásnyelve is lehet.
1.14 Aktív („B”) nyelv
A tolmács „A” nyelvétől eltérő második/egyéb aktív munkanyelve, amelyről (forrásnyelv) és amelyre (célnyelv) a tolmács azl.1-1.10 pontokban leírt tolmácsolást végzi.
1.15 Passzív („C”) nyelv
A tolmács olyan passzív, tanult munkanyelve, amelyről az „A” nyelvére az 1.1-1.10 pontokban leírt tolmácsolást végzi. Tolmácsolási célnyelvként nem használható.