Egy fordítóiroda Budapesten ritkán találkozik olyan felkéréssel, amikor cigány (vagy lóvári) nyelvről vagy nyelvre kell fordítani, de nagyon érdekes megnézni azt, hogy milyen hatással volt az évszázados együttélés a magyar nyelvre.

Csávó, benga, kéró, luvnya – e szavak eredetét sokunk ismeri. De cigány átvétel lenne a ruppó vagy lóvé? Hogy függ össze a verda a perzsa harci szekérrel? És mit jelent a gugli?

Mátyás király már találkozhatott cigányokkal álruhás országjárásai idején, ám a hét évszázados egymás mellett élés során a magyar nyelv viszonylag kevés szót vett át cigányból. A cigány nyelv a kutatások szerint egyfelől egy szűk, 1500 szót magába foglaló alapszókincsből áll, amire egy mobil szókincs épül rá – minden országban más és más nyelvek keverékéből álló réteg, így a cigány nyelv dialektusok és átvételek tarka keveréke.

A szakirodalomban nagy a vita, mennyi is a magyarba átvett cigány szavak száma, húsz alattitól több százig terjed a skála. Az ácsi, a csór, a duma, a manusz, a lóvé (1893-ban már feljegyezték) vagy a piál mindenkinek ismerős szavak, és ezeket a cigány nyelvből vettük át.

Az élet szinte minden területére vettünk át cigány jövevényszavakat: a buznyák, ruppó a pénz, fizetés témakörét érinti, a verda, bazsevál a munka(eszköz) halmazát, de frappáns értékelő melléknevekre is akadnak példák: baró, sukár (azaz szép). A kéró sem finnugor szavunk, mint ahogy az uzsgyi sem. A cigány jövevényszavak többségét a közösségen belül, informálisan használják a beszélők, sok a tolvajnyelvből, argóból került át a hétköznapi nyelvhasználatba. Érdekes, hogy egy kutatás során felmérték a börtönszlenget (2008-ban), és az itteni szavak 8%-a volt cigány eredetű. Egy másik felmérés szerint a magyar diákok 25%-a használ, 51%-uk megérti a cigány szlengszavakat, ám töredékük, 1%-uk van tisztában azok eredetével.

Nézzünk pár példát!

Cigány eredetű a benga és a bula szó is, a csaj-csávó páros eredetét is szinte mindenki ismeri (az eredetük amúgy szanszkrit, nőnemű állatkölyköt jelentett a sava, és hímneműt a sávo), de a dilis és az elsinkófál szavunknál tán ez már kevésbé köztudott. Érdekes, hogy a hóhányó is cigány eredetű (xoxamno, chochavel alakokban jegyezték fel őket). A verda szó eredetét a perzsa gurdan ‘harci szekér’-re lehet visszavezetni. A kaja szó a mai hindu nyelvben úgy hangzik: khájá (jelentése: amit megettünk). Ismerős, de félrevezető szó a gugli: nem keresőprogramot jelent, hanem a cukrot.