John (és Jane) Doe nyomában
Legtöbbünk talán hallott már Frank Capra 1941-es Meet John Doe (Az utca embere) című klasszikusáról. Aki inkább az újabb filmeket követi figyelemmel, Spielberg Különvéleményében vagy épp a Hetedikben találkozhatott John Doe nevével. Akár azt is gondolhatnánk, hogy ez csupán a véletlen szüleménye, egészen egyszerűen így hívnak egy-egy szereplőt ezekben a filmekben. Ha azonban gyakran nézünk amerikai filmeket eredeti szinkronnal vagy angol felirattal, esetleg amerikai kultúrkörben született regényeket olvasunk eredetiben, szinte biztos, hogy az „indokoltnál” több John és Jane Doe-hoz volt már szerencsénk. A John és Jane Doe nevek az amerikai kultúrában két dolgot jelölhetnek. Egyrészről utalhatnak egy jellemét és megjelenését tekintve teljesen átlagos személyre, másrészről pedig használják ezen neveket ismeretlen személyek, esetleg elhunytak azonosítására is.
Ha az amerikai kormány nem tudja egy illető nevét, vagy csak szimplán nem akarja felfedni, akkor a bíróságtól egészen a hullaházig férfiak esetében John Doe-nak, nők esetében pedig Jane Doe-nak keresztelik az illetőt. A kérdés adott: miért?
Az ismeretlen emberek John Doe névre keresztelésének eredete egy régi brit jogi eljárásra, a birtokfosztásra vezethető vissza. A régi angol szokásjogban foglalt intézkedések, melyeket a földbirtokosok foganatosíthattak a bíróságon a földfoglalók és a kötelességeiket megszegő bérlőkkel szemben, túlzottan bonyolultak és nehezen érvényesíthetők voltak. Így hát a földbirtokosok inkább a következőt tették: egy fiktív bérlő nevében keresetet nyújtottak be egy szintén fiktív személy ellen, aki állítólagosan kisemmizte vagy kiűzte földjéről ezt a fiktív bérlőt. Ahhoz, hogy a bíróság megállapíthassa, milyen jogai voltak a kitalált személyeknek a szóban forgó birtokra vonatkozóan, először meg kellett állapítaniuk, hogy valójában a földbirtokos a birtok tulajdonosa. Természetesen a földbirtokosnak pont ez volt a célja: ahelyett, hogy a jogrendszer furcsa és körülményes eljárásait kellett volna végigzongoráznia, ezzel a trükkel viszonylag egyszerűen elismertethette jogosultságát a tulajdon birtoklására.
Legtöbbször a földbirtokosok ezen eljárások során a (fiktív) felperesnek a John Doe, a (szintén fiktív) alperesnek pedig a Richard Roe nevet adták. Mindmáig nem sikerült kideríteni, hogy ki és mikor használta ezeket a neveket először, illetve hogy miért pont ezekre esett a választása. Egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a nevek különleges jelentőséggel bírnának. Előfordulhat, hogy a keresztnevek kiválasztása csupán arra vezethető vissza, hogy (már akkoriban is) a John és a Richard a leggyakoribbak közé tartoztak. A vezetéknevek egyaránt a szarvasfélékhez köthetők: a „doe” nem más, mint a nőstény szarvas, tehát az ünő, míg a „roe” a Nagy-Britanniában is elterjedt, szarvasfélék családjába tartozó európai őz (Capreolus capreolus) megfelelője. Az is elképzelhető persze, hogy egy földbirtokos valóban ismert két embert, akiket így hívtak, és ezért döntött ezen nevek használata mellett. Sajnos ezt nagy valószínűséggel sosem fogjuk biztosan megtudni.
Bármi is legyen azonban az igazság, a nevek jól bevált megoldásokká váltak azonosítatlan, névtelen vagy feltételezett felek megjelölésére bírósági ügyekben. A legtöbb amerikai joghatóság még ma is a John Doe, nők esetében pedig a Jane Doe álneveket használja, ha pedig még egy ismeretlen/névtelen fél érintett az ügyben, akkor Richard Roe is „bevetésre kerül”. A szövetségi bíróságok is használják az álneveket, gondoljunk csak a világhírű Roe kontra Wade perre (az ügyben hozott döntés értelmében legálissá vált az abortusz az Államokban a terhesség harmadik hónapjáig bezárólag). Az eset „Jane Doe-ja” Norma Leah McCorvey volt, aki nem sokkal a Legfelsőbb Bíróság döntése után felfedte valódi nevét.
Egy fordítónak mindig alaposan át kell gondolnia, hogy miként fordítsa „John Doe-t” az adott célnyelvre. Ahogy arra már a cikk elején utaltunk, Frank Capra filmjének címében ezt sikerült megoldani (Az utca embere), ahogy a Különvéleményben is, ahol az azonosíthatatlan gyilkos a magyar változatban „XY”-ként szerepel. A már szintén emlegetett Hetedikben viszont az ismeretlen sorozatgyilkos a magyar verzióban is John Doe-ként szedi áldozatait a Bibliában megírt hét főbűn alapján. Vajon szándékosan döntött úgy a fordító, hogy nem kereszteli át a gyilkost, vagy egyszerűen nem ismerte a név eredetét? Bármi is legyen az igazság, mivel az átlag magyar néző valószínűleg nem ismeri a John Doe név eredetét, nem tűnik jó döntésnek ez a megoldás. Ahogy már korábbi (eredetileg a leiterjakab által publikált) cikkünkben is olvasható, a New York-i helyszínelők egy epizódjában is átsiklott a fordító a név eredetén és használatán, és John Doe nála is megmaradt John Doe-ként (https://www.concordforditoiroda.hu/forditasi-bakik-a-helyszinelok-sorozatokban-2/).
Végül egy kis érdekesség: a Wikipédián „John Doe”-ra keresve kideríthetjük, hogy a különböző országokban mely nevek John Doe megfelelői. Itt azt találjuk, hogy Magyarországon Gipsz Jakab, Kovács János, Jóska Pista és Kiss Pista szolgálhat ismeretlen személyek elnevezésére.
Forrás: http://mentalfloss.com/