Ha nem tudod és kíváncsivá tettünk, olvasd el a cikket és a végén megtudhatod…

A kezdet kezdetén

A születésével kapcsolatban annyit elárulhatok, hogy még a történelemkutatók sem tudják a pontos évszámot, de körülbelül 347-ben született Stridóváron és 420-ban hunyt el Betlehemben. Igen jómódú keresztény család tagjaként látta meg a napvilágot, és annak ellenére, hogy a családja keresztény volt, Ő maga csak a húszas éveiben keresztelkedett meg Rómában egy álom hatására, melyben meglátogatta őt egy angyal, aki kivette kezéből a könyveket és az égi bíró elé vezette.

A zarándok út
Megkeresztelkedése után még néhány évig Rómában élt, majd Galliába ment és onnan Trierbe. Ide érkezése után kezdett el a teológiával foglalkozni.
Valószínűleg a teológia hatására csatlakozott egy aszkéta csoporthoz 373-ban, majd később zarándokútra indult a Szentföldre, ahol öt teljes évet töltött el remeteként egy sivatagban. 378-ban, egyes források szerint 379-ben tért vissza Antiokheiaba, ahol Paulus püspök pappá szentelte.

Visszatérés a Szentföldre
Élete során sok vitába keveredett, heves természete, de főként teológiai nézetei miatt, illetve fordításait is gyakran bírálták, emiatt testvérével Antiokheiába mentek majd később a Szentföldön telepedtek le, ahol négy kolostort alapítottak, hármat fiatal lányoknak, egyet pedig a barátoknak. Ez utóbbiban élt élete végéig. Halála után a maradványait a Santa Maria Maggiore bazilikában temették el újra a 7. században.

 Fordítás
A Vetus Latinában vagyis az ólatin Bibliában szereplő hibásan fordított részeket kijavította az eredeti szöveg alapján. Az így átírt Vetus Latinát nevezték el Vulgatanak. A későbbiekben a Vulgata alapján fordították le több nyelvre a Bibliát egészen a 20. század közepéig. Emellett lefordította még az Ószövetség egyes részeit, valamint A példabeszédek könyvét és A krónikák első és második könyvét is.

A helyes megfejtés, nem más mint Szent Jeromos, aki a korai egyház teológusa, a négy nyugati egyházatya egyike, a Vulgata alkotója és nem utolsó sorban a fordítók védőszentje.

Jelképek, amikkel ábrázolják

Oroszlán

A monda szerint egyik nap besétált a kolostorba egy sánta oroszlán, amelytől megijedvén az összes ott levő testvér futott, amerre látott Szent Jeromos kivételével. Jeromos elébe ment az állatnak, közelébe érve látta, hogy az oroszlán mancsába egy hatalmas tüske fúródott. Azonnal a segítségére sietett, kiszedte az állat mancsából a tüskét, majd gondosan bekötözte. Ettől kezdve az oroszlán a hűséges barátjává vált.

A koponya és a feszület
Először is itt kezdetnek szeretném megemlíteni olyan festők nevét, mint Peter Paul Rubens, Caravaggio, Francisco de Zurbarán vagy Albrecht Dürer, akik mind-mind készítettek festményt Szent Jeromosról. Az összes festő művében fellelhető valamelyik motívum egyike. Ilyen például Cavaraggio Szent Jeromos olvas című műve, amelyen a festő egy koponyát helyez el Jeromos nyitott könyvén. Vagy megemlíthetjük akár Dürer 1514-ben készült rajzát, itt Dürer például Szent Jeromos cellájának egyik polcán helyezett el egy koponyát, vagy például Blanchards Jaques festményén Szent Jeromos egy koponyát tart a kezében és mellette egy feszület látható.

A fordítók védőszentje
Mint már az elején említettem, Szent Jeromos volt az első, aki megalkotta az első teljes latin bibliát, azaz a Vulgatat. A későbbiekben a Vulgata alapján fordították le több nyelvre a Bibliát egészen a 20. század közepéig. Ez, tehát a Vulgata megalkotása volt az alapja annak, hogy Szent Jeromost nevezték ki a fordítók védőszentjének, és ezért az Ő ünnepén tartjuk meg évről-évre a fordítók napját.

International Federation of Translators, azaz a Fordítók Nemzetközi Szövetsége kezdemenyézesére 1991 óta szeptember 30-án – Szent Jeromos napján – ünnepeljük a fordítók napját.